Az emberi kultúrának egyik eleme, amely kivándorolt Nyugat-Ázsiából a nyugati világba, úgy tűnik a jóindulatú, isteni atya fogalma, aki létrehozta az emberiséget "agyagból" és aki törődik a Föld jólétével.
A mezopotámiai istenség, akit, ellentétben a korai panteon legtöbb más férfi istenével, jóindulatúnak tartottak, a Víz Istene, Enki volt. Úgy tűnik, a kultusza olyan mélyen gyökerezik, hogy túlélte Babilon bukását és sok fiatal nemzet örökítette át, akik behozták Európába, ahol a modern időkig nyúló tradíciók a még mindig élő töredékei ennek az ősi kultusznak.
Enkit később Ea néven ismerhetjük. /1. Ea neve négy rovással/vonással volt írva, úgy tűnik az ő szent száma a négyszer tíz, azaz negyven volt./ 2. Kikövetkeztethető az egyik szövegből, hogy őt tekintették - legalábbis egy időszakban - a rangsorban a negyediknek a Nagy Istenek között. / 3. Feltehető volt, hogy ő Enlil és
/4. Nammu istennő fia, az "ősi tenger". (Ez helytelen, Enlil Enki testvére - megj. a ford.)
5. Enki volt az egyik a sumér panteon első istenségei közül, akit az archeológusok azonosítottak, több mint 50 éve, /6. mint a Vizek Istenét, akinek a rendszeres jellemzői voltak a kilövellő, túlcsorduló váza és két patak halakkal. Enki figurája feltűnik sok hengerpecséten és más műemléken. /7. Ritkán állva - gyakrabban a trónján ülve - viseli a Nagy Istenek magas, szarvazott fejfedőjét.
/8 És gyakran tart a kezében egy jogart és egy gyűrűt, mint az isteni erő szimbólumait, amely a sumér művészetben megkülönbözteti az isteneket a halandóktól, de amely nem egy speciális jellemzője valamely istennek. /9. Az Ő speciális jellemzője egy szarvas állat, általában az ibex (kőszáli kecske) vagy hegyi kecske, amellyel gyakran ábrázolták együtt a halat. Néhány pecséten egy harmadik állat tűnik fel Enki jelenlétében, egy madár, amely úgy tűnik, hogy sas.
Később a hal és a kecske összevonódott egy lénnyé: a jól ismert hal-farkú kecskefejű szimbólum, a Capricorn, Ea szimbóluma, amelyet már régóta a Zodiákus Bak jegyeként ismernek./10.
Sok író kérdezte már: a Vizek Istenének neve miért Enki, amikor az azt jelenti, hogy a "Földek Ura"?
Frankfort így válaszolt: Dél-Mezopotámia mocsárjaiban a föld és a víz annyira alaposan összekeveredett, hogy lényegében ugyanannak tűnnek./11. Nem tudunk egyetérteni: a föld és a víz ellentétben kellett, hogy álljanak a primitív mezopotámiai gondolkodásmódban. De a "Ki" nem csak földet jelentett, hanem magát a bolygót, a Földet is, így feltételezhetjük, hogy Enki volt a Föld Ura.
A három állat, amit Enki körül láthatunk - a hal, a madár és a kecske - jól szimbolizálhatja az állatvilág egészét - mindent, ami repül, úszik vagy fut. A víz pedig alapvető szimbóluma az életnek.
A sumér teremtéstörténetek nyílt szimbolikája világossá teszi, hogy Enki Atyát tekintették a teremtőnek és a
növények különleges apjának is, amiket sok istennő gondozott./ 12. Végül az istennők ösztönözték Enkit, hogy teremtsen embert, amit meg is tett - embert formált "agyagból", hogy szolgálják az isteneket. /13.
(Ez nem egészen így volt valójában, de erről majd később - megj. a ford.)
Így, az ember létezésért felelős lévén, Enkiről természetesen feltételezték, hogy sokkal több érdeklődést mutat a teremtményei iránt, mint más isten. Enki szervezte, alakította az embereket és sorsokat rendelt nekik.
/14 Megtanította az embereket a földművelésre, állattenyésztésre. Ő adott az emberiségnek "kenyeret".
Ő írta a civilizáció összes alapvető törvényét agyagtáblákra.
Ezeket Enki templomában tartották Eriduban. Ő volt a bölcsesség, a gyógyítás és minden mágia istene. Veszélyben Ő volt mindig a segítő. Megmentette az emberiséget az özönvíztől azáltal, hogy titokban utasította Ut-Napistimet (belőle hozták létre a zsidó Noé karaktert), hogy építsen egy bárkát, amelyben túlélhette.
Ez a történet, annyira emlékeztet a bibliai történetre, arra késztetett néhány korai írót, hogy azt higgyék,
hogy az erősen körülrajzolt négyzet, amelyben Ea alakja néha feltűnik, az maga a bárka./15. Később úgy vélték, ez a négyzet szimbolizálja Ea otthonát a vizek mélységében./16.
Lehetséges, hogy a négyzet, amely körülveszi Ea-t, vagy amelyen ő ül, a világ szimbóluma, amely a sumér
gondolkodásban négyszögletű volt./17.
A négyzet néha egyenlőszárú kereszttel van jelölve, ez egy olyan jel, ami a 40-es számhoz kapcsolódik.
Gyakran látunk egy vagy két gigantikus kapuőrzőt is /19 Ea trónjánál /, őket ikreknek hívták.
Enkit sok néven ismerhettük/22 egyik volt a Dara-Mah, "A Nagy Szarvas"/23.
Enki ezen minőségéről számos magyarázatot olvashatunk./24. Ez a név valószínűleg asztrológiai eredetű,
ami kapcsolódik az ő jóindulatú tevékenységeihez, mint a "segítője a Napnak", az unokaöccsének, akit felszabadít naponta a hegyi sírjából.
Úgy tűnik, a Zodiákus volt a témája a sumér korai elméleteknek - talán pre-sumér asztrológusoknak.
A Közel-Kelet korai művészetében mindenhol szarvas állatokat találunk - őzet, szarvast, kecskét - akik a szarvaik között hordják a Napkorongot vagy a szimbólumát, ami lehet egy négyzet, vagy egyenlőszárú kereszt vagy épp egy nap-madár, mint a sas./25.
Amikor a Nap feltűnik a mennyei szarvas szarvai között - téli napforduló - a tél elmúlik, a Nap visszanyeri
korábbi erejét, a nappalok egyre hosszabbak, egy új ciklus, új év kezdődik. A korongnak vagy a madárnak a szarvak közt a Nagy Szarvast kellet jelképeznie aki visszahozza a Napot a szarvai között./27.
A téli sötétség megsemmisítése és a Nap visszaszerzése kellett, hogy jelentse a lehető legnagyobb szolgálatot egy többé-kevésbé primitív emberi társadalomnak. Nem csoda, hogy a jótevő kultusza fennmaradt ilyen sokáig.
Az emberiség segítése hagyományos volt Ea családjában. A fia, Dumuzi - később, mint Tammuz ismerhetjük, majd még később, mint Adonis-t - volt a "pásztor-isten" aki meghalt, de visszatért
az életbe, épp úgy, mint a növények.
Ennek az istennek a jelzője SABA volt (pásztor-herceg), amely emlékeztet a Csaba névre, aki a magyar
legendák hercege, a halhatatlan hős, aki mindig visszatért, hogy segítsen az emberein. Az ő növényének nagy
ereje volt, minden sebet begyógyított, valószínű kapcsolódhat az örökzöld Életfához is, ami Tammuz szimbóluma.
Két magyar krónika is megőrzött egy nevet, amit az ősi pogány vallásból vettek: DAMACSEK isten nevét. Ez egyértelműen megfelel DUMUZI névnek. Miután a magyarokat áttérítették a kereszténységre, a legtöbb legendát, amely összegyűjtötte az ősapák Magi vallását, kiselejtezték. Mégis, Csaba története túlélte.
Csaba figuráját átcsempészték a mitológiából a történelembe, középkori krónikás írók, racionalizálták a
fogalmat: "a nagy uralkodó fia" és azt írták, hogy Csaba Atilla, a hunok királyának fia volt.
Mi azokból a krónikákból úgy tudjuk, hogy az igazi hunok Csaba köré gyűltek, aki megmentett egy kis csoportot, amikor majdnem mindnyájukat megölték, és biztonságosan elvezette őket és megkísérelte felkészíteni őket Pannónia visszahódítására. Árpádról, a magyar honfoglalás történelmi figurájáról a 9. században, úgy tartják, hogy a legendás Csaba leszármazottja.
Az is lehetséges, hogy ellentétben az apjával, Dar-Mah-val, a Nagy Szarvassal, Sabara gondoltak úgy, mint
a Kis Szarvas vagy kecske, amely úgy hangozhatott, mint a "Dar-Ge". Ez megmagyarázhatná a későbbi istenneveket a Közel-Keleten, mint a Tarku, Targitaos (aki a szkíták őse) és végső soron a TURK illetve a TURAN neveket is, ez lett később a föld, amit az Északi Égbolt borít, A Bak ege, szemben IRAN-nal, amit a déli ég borít (UR-AN), az Oroszlán ege. A kassziták egyik pecsétjén - egy kevéssé ismert nép, de sok grafikus ötletük és szimbólumuk közös a korai sumérokkal - gyakran láthatunk egy istenséget, aki lehet Ea, vagy talán valószínűbb, hogy Marduk, Ea fia. Ezeken a pecséteken a kasszita kereszt jelenik meg gyakran./28. Szintén láthatjuk a hegyi népek művészetében, Mezopotámia szomszédságában, szarvas állatokat, akik az Életfát védik.
A sumér gondolkodás mélyen hatott a görög gondolkodásra. Vajon EA kultuszának lehetett-e valamilyen köze Thales ideájához, ahhoz, hogy minden dolog első oka a víz. Nem lehet, hogy EA neve hatott az EU szó használatára, ami azt jelenti, hogy "jó" ? Lehet, hogy EA-nak van valami köze a későbbi EU-piter fogalmához?
Távol a térben és az időben, egy kígyó kultusz vagy egy fa kultusz jelzője EA és a családja néhány kultuszának. /29 De a legrendíthetetlenebb túlélő úgy tűnik a szarvas-kultusz.
Sőt, a kelta istenség, Cernunnos, akit Phyllis Pray Bober ügyesen körülírt, egyike lehet Ea (Enki) későbbi
manifesztációinak./30. Ő a vizek istene, mint Ea, szarvakat és nyakéket visel, mint a sumér istenek,
illetve egy szarvas-kígyó kíséretében látható, amely valószínűleg Ea szarvas halának egy variánsa.
( Ea patakjai, ha hanyagul rajzolják, könnyen összetéveszthetőek kígyókkal).
Azonban a kelták bizonyára nem az utolsó hordozói a mezopotámiai tradícióknak Nyugat felé...
Róma hanyatlásának idejében, a keleti kultuszok között, amik betörtek a birodalomba, ott kellett hogy legyen az isteni szarvas kultusza, illetve az isteni bika kultusza. A korai kereszténység Rómában mélyen gyökerezettnek találta az Újév illetve a téli napforduló ünneplésének babilóniai szokását, ahol zöld füzérekkel, étellel, itallal, zenével, tánccal, ajándékokkal ünnepeltek és szarvas illetve bika álarcokban játszották el a mennyei drámát.
A szokás egész Európában népszerű maradt. Egy sor dokumentumunk van a negyedik századtól a kilencedik századig, melyekben az egyházi hatóságok sok országban megtiltották az embereknek, hogy bármi közük legyen ezekhez a pogány gyakorlatokhoz./31.
Vehemensen elítélték az évszázadok alatt, az eredetileg jóságos szarvas istenség ördöggé változott az emberek elméjében, szarvakkal és hasított patákkal. Ezért tűnt fel a diabolikus szarvas lény, aki a követőit pusztulásba viszi, később az európai folklórban. Ilyen a finn szarvasa Hiisi-nek./32. (Magyarul IZ -> IZ-ten !!!)
Egy korábbi tanulmányban/33 próbáltam elmagyarázni, hogy a kilencedik században a magyarok hogyan tudták magukkal hozni a babilóniai tradíciók bőségét és a rendületlenül megőrzött hieratikus nyelvét a Magiknak (Magians -> Magy-ari)
Úgy tűnik, hogy szintén magukkal hozták a jóságos szarvas istenség kultuszát is. A krónikák állítják, hogy a magyarok nyugatra vándorlását egy fehér szarvas vezette.
Valamiféle rejtélyes nemzeti tradíciók értelme szerint, a magyarok Nagy Anyja megtermékenyül a Szent Nászban az isteni sastól (Ea sasa). Az ő neve Emese. A megfelelő sumér szó Emes, Deimel szerint, Emese Ea papnője./34. Álmodik a jövőről: egy hatalmas folyóról, ami méhéből ered, és amely idegen földön terebélyesedik ki.../35 Ilyen Szent Nász van illusztrálva egy bulgár-török eredetű arany edényen is. Még a Dara-Mah név nyomait is megtaláljuk./36 (Hasonló mítosz szintén található a médeknél is az új dinasztia eljöveteléről.)
Az istenséget, akire ezek a jelek mutatnak, úgy tűnik rendszeresen ünnepelték Karácsony ünnepén.
(Valójában téli napforduló!) Etimológiája tisztázatlan. Úgy tűnik megőrződött az első szótagjában a sumér
GAR, ami azt jelenti "forduló".(Karacsony eredeztethető még a január hónap szkíta nevéből.)
Körülbelül 50 évvel ezelőtt egy speciális etnográfiai felmérés felfedte Magyarország 179 falujában,
amelyek megtartották a "Reg" /37 illetve a "Regös" hagyományát. (pogány ünnepe az Újévnek,
dal formában a "Rig" azt jelenti, "beszéd" a sumérban.) Sebestyén Gy. összegyűjtötte és nyilvánosságra
hozta egy kötetben minden változatát a "Reg" (regös) szertartásoknak és daloknak; egy második kötetben írt egy tanulmányt a szokás valószínű eredetéről és az európai analógiáiról./38. A lényege ennek a szokásnak,
hogy Karácsony illetve Újév estéjén/39 éneklő emberek csoportja megy házról házra a faluban, furcsa jelmezekbe vagy állatbőrbe öltözve, gyakran feketére festett arccal. Dobokat, pálcákat láncokkal illetve más speciális hangszereket vittek magukkal, amit megcsörgettek minden vers végén, amit énekeltek.
Engedélyt kértek, hogy beléphessenek a házakba, és ha beengedték őket, folytatták a dalaikat, amellyel
tudtul adták, hogy Isten leszállt a házra, ételekkel és italokkal terített asztalt hozott nagy fény közepette:
itt az idő az ünneplésre! A legtöbb dal egy csodálatos, fiatal szarvasról szólt, aki a felhőkből érkezik és a
fényes szarvai között hordozza a Napot. Egy dalban feltűnik egy tó, ami tele van halakkal és a tó közepén egy kerek sziget emelkedik ki /40, a csodás szarvas leszáll rá. Néhány változatban, a szarvas beszél; megkéri Szent István királyt (a pogány hagyományok irtóját), hogy ne vadássza le, mert ő nem egy vadállat, nem egy
ördög, hanem az Úristen (Jóisten) hírnöke!
Ezután, a legfontosabb része a dalnak egy sor áldás, amik kívánságok a család jólétéért, termékenységéért,
növényeikért, állataikért. Sok helyen az éneklők előkészítik a házasságokat; egy fiút és egy lány emlegetnek
együtt, akiknek össze kellene házasodni. A fiatalok ezt komolyan vették. Minden versszakot tánc, csörgetés és a következő refrén változatai követték: EJ REU REJTEM! Ez a refrén, amelynek nincs jelentése a modern magyarok számára, fél évszázadon át többször is elemezve volt, sok feltételezést ajánlottak fel magyarázatként rá, egyik
sem volt kielégítő./41 A refrén talán egy mágikus formula: Ea varázsigéje. A dal végén, az énekesek úgymond díjat vetnek ki, elkérik a ház vagyonának a felét a ház gazdájától, míg az úrnőtől bőséges étel-ajándékokat
kérnek./42 Valójában megelégednek kisebb ajándékokkal, de a dal megőrizte az ősi papi követeléseket.
Ma a regös csoportok általában fiatal fiúk csapata, akik fenntartják ezt a régi hagyományt a begyűjthető
ajándékok kedvéért./43
De a regös név olyan professzionálisokra is mutat, akik egyszer már végezték a ceremóniát.
Sebestyén Gy. (helytelenül) hoz fel számos analógiát Lengyelország, Románia, illetve a dél-szláv országok
napforduló ünnepeiben. Miközben kifejezetten felismeri, hogy a központja a területnek, ahol ez a szokás még mindig él, Magyarország, Sebestyén azt hiszi, hogy a magyarok ezt Rómából örökölték, bonyolult módon,
feltételezett Avar-Szlovén Székely-Magyarokon át. Ez a magyarázat aligha elfogadható. az alapján, amit
tudunk a római és a nyugati szertartásokról, ezek csak halvány visszhangok voltak, maskarádés karneválok
a Zodiákus állatainak maszkjaiban. A magyar szertartás komoly vallási rítus volt - organikus termékenységi
mágia - és az igazi mezopotámiai nevén nevezték, amely csak Magyarországon maradt meg. Ez jóval teljesebb és erősebb változat volt, amely megérkezett Európába abban az időben, amikor a nyugati praktikák haldokoltak.
Nem Rómán keresztül jött, hanem egyenesen Keletről, mint a legutolsó tudatos rituálé a jóságos Nagy Szarvas tiszteletére. Keresztény papok folyamatos háborút indítottak a pogány hagyományok ellen és az "ördög fesztiváljának" nevezték Magyarországon és máshol is./47 Az ősi igaz teremtője az emberiségnek fokozatosan átváltozott a "pokol urává" az emberek elméjében.
Szarvasok és madarak népszerű témái maradtak a művészetnek. De a sumér DARAMAH, Enki neve csak a furcsa ördög-nevekben élt tovább/48 DOROMO, DUROMO, DROMO, mindenütt elkezdték használni Magyarországon is a "Sötétség Hercegének" jelölésére.
Ilyen vége lett a nagyszerű és ősi Fényhozónak. A dekoratív művészetekben azonban Ea szimbólumai örökké élnek. A szarvasok, akik őrzik az Életfát újra feltűnnek, de az emberek elfelejtették a jelentésüket.
Az isteni arc elrejtőzik, a virágok álcája mögött. Csak az éles szemek veszik észre a magyar ornamentumokban a kerek szemeit, a szemöldökét, és a szarvait a szarvas istennek. Ha megkérdezel egy magyar parasztasszonyt mit hímzett a párnahuzatára, azt fogja válaszolni: tulipánokat. De nézd meg jól és látni fogod a feltámadás ősi üzenetét, a Nagy Szarvas szarvait és köztük a győztes Nap korongját.
1. F.Lenormant szerint Ea neve "lakóházat" jelent. De a sumér elmében az "építeni" a teremtéshez kapcsolódott, azt jelentette "generálni", "létrehozni".
F.Delitzsh Sumerisches Glossar-jában Ea neve szintén jelent "folyót" a sumérban, mint a finnugor YU,YO és folyó -> FŐ-LYO -> fő folyó illetve FŐ JÓ, a legfőbb jó, a "JÓisten".
2. A. Diemel: Sumerisches Lexicon II. 3. N 925.
3. Noah Kramer zsidó sumerológus szerint Anu és Enlil is megelőzte Enki-t. Anu alakja nem valóságos,
valójában egy koncepció. A zsidó sumerológusok, akár csak Sitchin mindig elferdítették itt-ott a történeteket, jelentéseket. (a ford.)S. N. Kramer: Sumerian Mythology, Philadelphia, 1944, p. 63. (Sumér LIL név = Magyar LEL,LEHEL,LELEG..stb)
4.Kramer, op. cit. p. 63.
5. Kramer, op. cit. p. 70.
6. L. Heuzey: Le Sceau de Goudea. Revue d'Assyriologie, 1902, p.30.
7.Stephen Langdon: Semitic Mythology, p. 95, and L. Heuzey: Les Origines Orientales de l'Art, Paris, 1915, p. 156.
8. E. Douglas Van Buren: Symbols of the Gods in Mesopotamian Art. Annalecta Orientalia, Roma, 1945, p. 104.
9.Ibid. p. 155.
10. L. Heuzey: Le Sceau, de Goudea, p. 133.
11.H. Frankfort: Cylinder Seals, London, 1939, p. 122-23.
12. Kramer, op. cit. p. 57
13.Kramer, op. cit. p. 63.
14. Kramer, op. cit. p. 70.
15.L. Heuzey: Le Sceau de Goudea, p. 131.
16. Frankfort: op. cit. p. 123.
17. "A világ négy sarka" gyakran van említve. Örökölhettük ezt a koncepciót az iránytű négy égtájaiban,
amely önkényes. Kapcsolatban van Ea trónjával, sokszor egy négyzet veszi körül és az egyenlőszárú kereszt
jelét viseli, emlékezhetünk a négy vonásra, amit Delitzsch úgy olvasott, hogy NIG, ami annyit tesz, hogy
"kincs", "birtok", ezt összekapcsolva az azonos írású GAR szóval ami azt jelenti "lenni" "vmivé válni" . Fossey a következő jelentéseket adja ennek a jelnek: "négy; hozni; helyezni". Diemel úgy olvassa, mint NINDA és úgy interpretálja, mint ami azt jelenti "négy" illetve "kenyér doboz". Ugyanezt a jelet magyarázza J.Dineley Prince, szerinte egy négyszögből, négyzetből evolválódott, és azt jelenti "épület". Prince úgy hiszi, hogy a jelnek két kiejtése van: GAR és NGA. Elmagyarázza, hogy egy majdnem azonos jel pedig azt jelenti: "körbevesz; teljesség" és GAAR-nak kell ejteni, de a jel neve NINDA. A NIG szót "lakhelynek" fordítja. R.Jestin pedig így fordítja a NIG-et : "birtoklás" "szerencse mindenben". (LeVerbe Sumerien, Paris, 1943.). Az ő szavai a GAR szóra: "bevezetés" , "beiktatás". Hozzá kell tennünk ezekhez az adatokhoz a NÉGY és a MINDEN magyar szavainkat, valamint a nevét Ea nagy ünnepének, amely téli napforduló, (ma Karácsony) és amely a GAR-A-SU-MU sumer szóból ered. Ez az adat a már bőséges szakirodalomhoz tartozik az ún "négy sarokról".
18. Sok évvel ezelőtt Lenormant úgy hitte, hogy a "hal-ember" Oannes azonos Enkivel.
(Lenormant: Chaldean Magic and Sorcery) Charles Virolleaud szintén így véli. (Legends de Babylone, Paris 1949.)
Nekünk inkább azt kell hinnünk, hogy a két-arcú hírvivő és kapuőrző a híres Oannes vagyis inkább Janus a
kezdetek istene. Január hónap kezdi az évet, a téli napforduló ünnepe után, Janus a hírvivője a Vizek istenének lehetett a prototípusa a későbbi Joannes-nek, aki vízzel keresztelt az Isten-ember előtt. Magyarországon a legutolsó pogány ellenállásnak a vezetőjét is Janus-nak hívták. (IA szintén egy magyar gyökérszó a folyó szavunkra)
19. Le. Sceau de Goudea, p. `33.
20. E. Douglas Van Buren: Symbols of the Gods, p. 46.
21. Talim jelentheti az ikreket vagy társakat. Frankfort, op. cit. p. 60. Ezek az "ikrek" lehettek a
mennyei Ikrek. KUR szó a sumerban "őrző"-t jelent. /KUR - Ker Ub/ (Diemel, S. A., p. 147: Bewachung).
22. Lenormant HEA-nak olvasta a nevet. Enki-Ea neveiért nézzük meg Deimel: Akkád Sumér glosszárjait.
Köztük van: Dingir Magur az "isteni kecske", NUDIMMUD azaz "teremtő", DINGIR KAR-RA-E és MUL GULA. A sumér időkben Enki, az akkád időkben pedig Ea volt az általában használt neve. Az összes korai kultúra birtokolta valamilyen formában a Vizek Istene illetve az Istenatya, Teremtő koncepciókat.
23. DARA, DAR, TAR szógyökerek benn voltak a szarvasfélék, kőszáli kecske, hegyi kecske, őz, szarvas, muflon sumér neveiben mind. Valójában általános kifejezés sok nyelvben a szarvas állatokra.
24. Az ibex, azaz kőszáli kecske másik neve talán AYALUM a babiloniban, még a héberben is megőrződött mint AYAL...Az asszír TURAKHU -t pedig Steinboch"-nak fordította Delitzsch. Ez az egyik neve Ea-nak.
25. Egy korai termékenység isten, akit imádtak, különböző jelzőkkel látták el mindenhol, mint pl.
"oroszlánfejű sas" . Cf H. Frankfort: Early Dynastic Sculptured Mace-heads. A. Orientalia 1935, p. 105.
26. Mesopotamian Art in Cylinder Seals, N. Y. 1947.
27. Több anyag illusztrálja a kapcsolatot művészet és asztrológia közt, ezt mutatja be Prof. Willy Hartner
egy tanulmányában: Early Traces of the Zodiac in the Near East. Chicago University. 1949.
28. 28.Bildwerk und Volkstrum Vorderasiens zur Hethiterzeit. Leipzig. 1934, p. 12.
29. Ea volt a mély, földalatti vizek istene. Vladimir Gergiev, a bulgár megfejtője a Mínoszi feliratoknak,
elmondja nekünk, hogy a "YA" volt a mínoszi szótag, amivel kifejezték azt, amit mi Delta betűnek neveznénk, és ami megfelel a latin IANUS-nak. (Inscriptions Minoennes Quasi Bilingues Annuaire de l'Universite de Sofia. 1950, p. 21). A bölcs állat, ami a nedves földalatti járatokban él, a kígyó. És ahogy már elmondták nekünk: Nyugat-Európa rejtélyes prehisztorikus kőépítményei változatlanul mindig azokon a helyeke találhatóak, ahol földalatti vízáramok találkoznak. (Charles Diot: Les Sourciers et les Monuments Megalithiques. Boug, 1935).
Lenormant állította, hogy a kígyó volt az egyik legfontosabb princípiuma illetve egyik formája HEA-nak.
(Chaldean Magic, p. 232). Ea kígyója úgy tűnik valahogy kötődik Marduk sárkányához. A sárkány a magyar folklórban gyakran SARKANY-KÍGYÓ, "dragon-snake", amit szintén gyakran társítottak az esővel, viharral és a termékenységgel is. (Valójában a kundalíni energiát jelenti - a ford.)
30.American Journal of Archeology, Vol. 55. N. 1.
31.Enumerated by Sebestyen, op. cit. p. 291-304.
33.Sumerian Affiliations, Washington, 1950.
34."e. Priesterin Ea's". Sum. Akk. Glossar, p. 92.
35. Ea neve el van rejtve az archaikus magyar "folyó" szavunkban: LYO - JO.
A 11. században megtiltották a magyaroknak, hogy ünnepeljenek folyóknál, patakoknál és fáknál.
De a hit a víz termékenységi mágiájában megmaradt a modern időkig. Lásd: Húsvéti locsolkodás.
36. Konstantinos Porphyrogenetos, bizánci uralkodó és író, elbeszéli, hogy a 10.században egy fiatal magyar
herceg meglátogatta Konstantinápolyt, Termatzous-nak hívták.
37. A magyar REG szó megfelel a sumér RIG szónak, ami azt jelenti, hogy "beszélni, elmondani". (Deimel, S.A. p.191. Sprechen), szintén megfelel az akkád RAGAHU szónak, (valamint lásd: szanszkrit RIg Veda).
38. Regös énekek, A regösök. Bp, 1902, Athenaeum.
39.A középkori évszázadokban az év december 25-én kezdődött, csak a 15.század végén lett a karácsony
és az Újév külön választva.
Ea háza, Ea "hegye" is a vizekből emelkedett ki. (Falkenstein, op.p. 25.)
Az első szó: EJ vagy HEJ, ami egy felkiáltás, valójában EA vagy HEA nevét tartalmazza. A második szó
REGÖ vagy REU azt jelenti: elmondani. A harmadik szó REJTEM, pedig a sumér RI szóhoz tartozik, ami azt jelenti, "védeni" - az UH pedig "mágia" - akkádul RUGHTU. A refrén jelentése: "Ea szavalata: védelmező mágia."
43. Néhány dalszöveg, kép, és leírás a ceremóniáról. A Magyarság Néprajza, Bp,
1938. Egyetemi Nyomda p.357.
45. Egy csapat fiú ment ment körbe szarvas maszkokban. Etnográfiai publikációkban sokféle variációját
találhatjuk meg van ennek a szokásnak.
(fordította: Yoo-ra)
--------------------------------------------------------------------------------------------
